Jdi na obsah Jdi na menu
 


Potvrdenie vydané Liptovskou župou 15. februára 1900 v Liptovskom Svätom Mikuláši o šľachtickom pôvode Jána Bohuša a jeho detí Eugena (Jenő )Pavla a Márie Terézie

Obrazek

______________

Žiadosť Jána Bohuša o potvrdenie šľachtického stavu z roku 1899 a jeho následné potvrdenie Liptovskou stolicou.   

Tekintetes alispáni hivatalnak!

                                  Helyben!

Folyó 1899.évi 10.764 sz.a.kelt nemesi bizonyság-levelet kérő Bohus János breznóbányai lakos nemesi leszármazásának tárgyában véleményes jelentés felterjesztése végett v.u. hivatalomnak kiadott meghagyására általam mult szeptemberhó 20án 168. sz.a. felterjesztett jelentésem kiegészítéséűl, még következőkben foglalom tiszteletteljes előterjesztésemet  és pedig: -

 1. Kérvényező Bohus János keresztlevelének szülőire vonatkozó rovatában használo „oppidanei“ kifejezés egy cseppet sem zavar meg, és arra nem nagy súlyt fektetek: - mert először: - az oppidaneus régi tiszta fogalma az, hogy ha valaki egy mezővárosban letelepedett, és azon mezőváros kötelékében felvétetett, és mindazok jogokban, kiváltságokban, kedvezményekben, de terhekben is részesűlt, melyekben azon mezőváros polgárai részesíttetnek, - akár mágnás, akár nemes, akár paraszt, - „oppidaneuo“, vagy nagyobb városban „civis“ elnevezésel megtisztelve lett a nélkűl, hogy ő e miatt eredeti honpolgári rangfokozatábúl bármit is veszített volna. -

   De másodszor: - Bohus János kérvényéhez csatolt keresztlevél, csak a folyamodó korának megállapítására, és szülői megnevezésének meghatározására érvénynyel bírhat, - mert az illetőnek születési esete, az 1851. évi liptó-tarnóczi ág evang. egyház születési anyakönyvében tót nyelven feljegyezve találtatik, és az akkori ág evang. hitvallású lelkésznek nem állott jogában latin forditásban kiállítani azt. –

   De harmadszor: ha ezen egyéni véleményem figyelmen kívűl hagyatnék is, de biztosítom arról a tekintetes alispáni hivatalt, hogy az akkori, szláv túlzó eszmékkel (.........) ág evang. lelkész, - kit személyesen ismertem, és vele gyakran érintkeztem, - nemesi volta létére, a magyar nemesi castának egy oly kérlelhetlen ellensége volt, hogy a szabadságharcz leverése után valakit az anyakönyvekbe nemesi ranggal, csak is ellenálhatatlan követelés mellett, vezette be. – S így kerültek a kérvényező Bohus János szülői nemesi rangjuk mellőzésével  a tarnóczi anyakönyvbe. –

2.   A kérvényező Bohus János édes atyja, - az 1817 évében Tarnóczon született hason nevű Bohus János, az 1837.évi nemesek összeírásában, mint „Joannes junior Bohus“ előfordúl.

3.    A fenti, most említett Bohus Jánosnak édes atyja, és a kérvényező breznóbányai Bohus Jánosnak nagyatyja Bohus Márton tarnóczon született, és a nagy Palugyai articuláris ág evang. anyaegyházban , - a miről személyesen meggyőződtem, - az 1783.évi októberhó 1én megkeresztelve lett. –

   És ez azon Bohus Márton, kinek nevében nemes liptó vármegye törvényhatósága előtt, a Bohusféle nemesi igazolási per folytatódott – mely a megyei levéltárban őriztetik, s melyett a nemes vármegye két érdemleges határozatának magyar nyelvre való lefordításával, ide mellékeltem, visszavárólagos eredetben tiszteletteljesen felterjesztem. –

   Ezen per lefolyásábúl, és a nemes vármegye határozataiból a megyei tiszti főügyész úr meggyőződni méltóztatik, hogy a kérvényező részére a nemesi bizonyság – levél kiállítása, jogos és méltányos követelésen alapozik. –

   Annál is inkább, mert a nemes vármegye, ezen, hozott határozatai alapján, a Bohus család kérvényezőinek a nemesi bizonyság – leveleket, különböző időközökben, minden nehézség nélkűl kiszolgáltatta.

   Hogy pedig a kérvényező, breznóbányán lakó Bohus János nagyatyja Bohus Márton tarnóczon adót fizetett, az nemességét nem veszélyezteti, mert úrbéri birtok után, adót fizetni kellett, a mire a Bohus nemesi család tarnóczon lakó tagjai, még az 1833 évében való vármegyei főispán, akkori időben éjszaki járás főszolgabírája, néhai Szentivány Márton által kötelezve lettek, mely okmány Bohus Péter szent-Miklóson lakó, hites ügyvéd úrnál látható. –

   S miután a kérvényező azon Bohus Tamástól, aki az 1607. évében liptóvármegye főszolgabírája volt, leszármazottnak bizonyítja magát, mi a periratokbúl kiderűl, annálfogva nemességéhez semmi kétség sem férhet, és lelkiismeretes dolognak tekintendő volna, hogy az egy fanatizáló tót pap elfogultsága miatt, egy hazafias érzelmű Bohus család tagjátúl megtagadtatnék.

   Mivel pedig a tekintetes Alispáni hivatal a Bohus családbeli tanúkat ez ügyben kihallgatni kívánja, és a vármegye területén egyedűl Bohus Péter sz.Miklóson lakó hites ügyvéd életben van, annak véleményét kikérni méltóztassék. –

   Fordítása a Bohusféle nemesi igazolási perügyben nemes Liptóvármegye által, az1800/1. évben hozott határozatoknak.

                                                                                                                                                                                             1.)       

     Határoztatott!

   Kérelmezőnek néhai Bohus Tamás a 2.sz.a. kimutatott fokonkénti leszármazása, a perhez benyujtott 3. 4. és 9. számokkal beigazoltatott, - és ugyan azon fenn nevezett kérelmező által, a 6. 7. és 10. számok alatt beadott oklevelekkel, néhai Bohus Tamás elődei, a kebelbeli beharóczi Bohus nemes nemzetségből való leszármazása törvényesíttetett. –

   S még ezen kívűl, a 4.sz.a. kihallgattani rendelt Bohus Mátyás tarnóczi bíró, a ki a kérelmezőnek nagyatyja volt, tanúvallomásábúl, - összeegyeztetve az előmutatott 5. számú okmányt, a tanúvallomás 4. számával, - világosan kiderűl, hogy a kérelmező által, a 2. szám alatt előmutatott leszármazási törzsökfájának a kebelbeli beharóczi Bohus nemes urak ágából való levezetését törvényesen igazolja. – És a „Prostý“ mellék névnek, mely a helyi szokás visszaéléséből hozzá toldatott, a fenti perben alapúl előhozattaknak semmiféle megfigyelést nem adhat, - ezt elösmerjük.

   Kelt liptó-szent Miklós mezővárosában, az 1800. évi decemberhó 28án s folytatva tartott törvényszéki ülésünkből. –

Szentiváni Szent-Ivány Pál, tekintetes liptó vármegye főjegyzője.

                                                                                                                                                                                             2.)       

    Határoztatott!

   Az által, hogy a törvényesítendőnek nagyatyja Bohus Mátyás nemesi jog gyakorlatában volt, a perhez csatolt kegyes rendelet követelményének elég tételett, mia 11. sz.a. előmutatott tanúvallomásának , a 4.sz.a. beadattal való összeegyeztetése által eléggé be van bizonyítva, - annálfogva a kérvényezőnek a törvényesített kérdéses leszármazási törzsökfáját ezentúl is megállapíttottnak kijelentjük.

   Kelt az 1801.évi novemberhó 25én tekintetes liptóvármegyében fekvő szent-Miklós mezővárosban. –

Jegyezette Rakói Rakovszky Antal tekintetes liptóvár. Megye aljegyzője.    

                

 

               Liptóvármegye közönsége

851. szám.

1900.33.kgy.

Bizonyítvány

Melynek erejénél fogva Liptóvármegye közönsége ezennel hitelesen tanúsítja, hogy az 1851.évi július hó 5-én liptómegyebeli Tarnócz községben született Bohus János, /: Bohus János és Schipka Mária házastársak törvényes fia:/ hites ügyvéd, jelenleg breznóbányai lakos, úgyszíntén törvényes gyermekei, névszerint: az 1892.évi május 3-án Breznóbányán született Bohus Jenő Pál és az 1895 julius 31-én született Bohus Mária Teréz – az e megyében törzsökös nemes Bohus családnak törvényes ágon leszármazó névszerinti tagjai, mint ilyenek kétségtelen magyar nemeseknek tekintendők s a „beharfalvi” előnév használatára jogosúltak.

Liptó-Szt.-Miklós, 1900 évi február 15. t. vk. kgyb.

Liptóvármegye közönsége nevében

Alispán helyett:

?

Megyei főjegyző.        

 

____________

____________

Copyright © Š. Bohuš 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

 

Z DALŠÍCH WEBŮ

REKLAMA